FŐOLDALSZAKMAI CIKKEKRÓLUNKPARTNEREKKAPCSOLAT  
 
2018. március 20. (kedd) 11:11

Megtalálták az autoimmun betegségek kialakulásának okát

Miért van az, hogy a testünk önmaga ellen fordul?
Tudósok azonosítottak egy láncreakciót, ami megmagyarázza, hogy a saját testünk hogyan fordul az egészséges sejtjeink ellen.  Ez a láncreakció megváltoztatja azt, ahogyan eddig tekintettünk az autoimmun betegségekre és a kezelésük módjaira.

Egereken négy éven át végzett kísérletek után, a 2017-ben felfedezett reakciót „elszabadult vonatként” jellemzik, melyben egyetlen hiba ahhoz vezet, hogy a test önmagát támadni kezdi.
A tanulmány egyfajta immunsejtekre, az ún. B-sejtekre koncentrált. Rendszerint ezek a sejtek antitesteket termelnek, és az egyéb immunsejteket arra programozzák, hogy eltávolítsák a nem kívánatos antigéneket (idegen anyagokat).
A tudósok egyes egerek B sejteiben egyfajta túlműködést találtak, amely autoimmun választ okozott.
„Ha a test elveszti a toleranciáját a saját szöveteivel szemben, akkor a láncreakció olyan, mint egy elszabadult vonat” – mondta a csoport egyik tagja, Michael Carroll, a Bostoni Gyermek Kórház és a Harvard Doktori Iskolájának kutatója.
„Az immunválasz a testünk fehérjéi vagy antigénjei ellen pontosan olyan, mintha egy kívülről jövő támadásra reagálna.”
Ezek „eltévedt” B-sejtek, amelyek olyan antigének ellen termelnek antitesteket, amelyeknek nem lenne szabad az immunrendszer „halál listáján” szerepelnie.
Sokáig a tudósok sötétben tapogatóztak azzal kapcsolatban, hogy ez hogyan történik és miért bővül az egészséges szervek és szövetek száma, amelyek a célpontjai lesznek az autoimmun betegségnek.
Jelen kutatás a lupus (szisztémás lupus erythematosus) nevű autoimmun betegség egér modelljét vizsgálta, amit jellegzetes vagy ’klasszikus’ autoimmun betegségnek tartanak.
„A lupust a „nagy imitátornak” is nevezzük, mert a betegségnek sok különböző klinikai megjelenése van, amelyek hasonlítanak más autoimmun betegségekre” – mondta az egyik kutató, Soren Degn a Bostoni Gyermek Kórház és a dániai Aarhus Egyetem munkatársa.
„Ez egy több szervet érintő megbetegedés rengeteg potenciális antigén célponttal, szövetekkel és ’immunszereplőkkel’. ”

001.jpg
A konfetti technika, különböző antitesteket mutat különböző színekkel.

A kutatók egy ’konfetti technikaként’ ismert megjelenítési módszert alkalmaztak, ahol fluoreszkáló fehérjékkel jelölték a B-sejteket a testben.
Amikor a B-sejtek idegen anyagot érzékelnek – vagy valami normálist, amely idegennek tűnik – akkor összecsoportosulnak. Ezeket a csoportusulásokat csíraközpontoknak nevezzük. Ezek azok a központok, amelyek miatt például megduzzad a nyirokcsomónk, amikor megfázunk.
A különböző B-sejt klónok egymás ellen „harcolnak” a csíra központokon belül. Ezen folyamat során eldől, hogy melyik antitest a leginkább alkalmas a fenyegetés elleni küzdelemre. Ebben a tanulmányban ez úgy jelent meg, hogy az egyik típusú proteinnel, azaz színnel jelzett sejtcsoport került többségbe a többivel szemben.
A probléma akkor jelentkezik, ha a szervezet helytelenül, fenyegetésként azonosítja a saját, egeszséges fehérjéjét. Amikor ez megtörténik, a B-sejtek kiválasztási folyamata során olyan autoantitestek termelődnek, amelyek hatékonyan károsítják a saját testünket.
"Idővel a "nyertes" autoantitesteket eredetileg előállító B-sejtek hatására más B-sejt vonalak is elkezdenek további káros autoantitesteket termelni - ahogyan a hullámok szétterjednek, amikor egy kavics vízbe esik” - mondta Degn.
Eddig ezt a mechanizmust csak egereken vizsgálták. A kutatók a konfetti modellt arra is szeretnék felhasználni, hogy megtudják, hogyan szabályozza egy B-sejt az autoantitestek előállítását és hogyan gyorsul fel a folyamat.
A csíra központok blokkolása valamilyen módon megakadályozhatja az autoimmun betegségek ördögi körét, de ez a kezelési módszer még messze van.
"Ez a felfedezés egy meglepetés volt" - mondta Carroll. "Nemcsak azt mutatta meg, hogy az autoreaktív B-sejtek a csíraközpontokban versenyeznek egy autoantitest létrehozásáért, de azt is látjuk, hogy az autoimmun válasz „tűzvész-szerűen” terjed a szervezet többi szövetében is.”

Az eredeti kutatás itt található.

Fordította: Kulcsár-Székely Gábor

Vissza